Keresési eredmények
Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)
8. Felekezetépítés és irodalom a 16. század második felében
8.1. Kecskeméti Gábor
Teológia és retorika a régi magyar prédikáció irodalomban
13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században
13.1. Szigeti Molnár Dávid
A félreértett ismeretlen
Frissítő szempontok a Rákóczi-eposz értelmezéséhez
Frissítő szempontok a Rákóczi-eposz értelmezéséhez
14. Az önéletíró irodalom változatai
14.1. Fazakas Gergely Tamás
Árva Bethlen Kata önreprezentációi
15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században
15.1. Csörsz Rumen István
A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században
16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben
16.1. Szilágyi Márton
A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
16.2. Nagy Imre
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője
16.3. Thimár Attila
„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága
1777: Bessenyei György társasága
16.4. Thimár Attila
Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)
(Szerkeszti: Margócsy István.)
17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)
17.1. Szilágyi Márton
Az eredet dilemmái
(Az 1772-es korszakhatár kérdéséhez)
(Az 1772-es korszakhatár kérdéséhez)
17.2. Nagy Imre
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője
17.3. Thimár Attila
„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága
1777: Bessenyei György társasága
17.4. Thimár Attila
Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
17.5. Csörsz Rumen István
A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*
17.6. Vaderna Gábor
A költészet születése
18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)
18.1. Zákány Tóth Péter
Elkülönülő irodalmunk kezdetei
1826 Megjelenik az Élet és Literatúra
1826 Megjelenik az Élet és Literatúra
18.2. Vaderna Gábor
A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei
18.3. Csörsz Rumen István
A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai
18.4. Szilágyi Márton
Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)
18.5. Szilágyi Márton
Bűnbeesés és megtisztulás
1846 Arany János: Toldi
1846 Arany János: Toldi
18.6. Szilágyi Márton
A Toldi sikere, s a trilógiává formálás mint életre szóló program
18.7. Milbacher Róbert
Elhunyt daloknak lelke?
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról
18.8. Szilágyi Márton
Arany János lírája az 1850-es években
18.9. Gángó Gábor
Evangéliumi erkölcs és egyéni szabadság
1854 Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra
1854 Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra
18.10. Margócsy István
Bálványosvár – avagy Jókai és a vallás
18.11. Tarjányi Eszter
A szerepkényszer dilemmái
Gyulai Pál A vén színész című elbeszélése mint A hóhér kötelének átírása
Gyulai Pál A vén színész című elbeszélése mint A hóhér kötelének átírása
18.12. Török Zsuzsa
„Legtermékenyebb összes női iróink között”
Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében*
Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében*
19. Az irodalmi kánont alkotó állam (1870-1900)
19.1. Balogh Gergő
Az írás és az olvasás kultúrtechnikái a magyar népiskolai oktatásban